Az első részben, miután a játékosok megérkeztek a helyszínre, ledöbbenve fogadták a feladatot, vagyis, hogy egy 250 méter hosszú hidat kell építeniük, puszta kézzel és egyszerű szerszámokkal mindössze 18 nap alatt. Ám itt még nem értek véget a meglepetésekt, hiszen a űsorvezető, Magyarósi Csaba újabb feladatot adott a csapatnak:  meg kellett választaniuk egy csapatvezetőt is. A sorozat egyik első nagyobb meglepetése is a ehhez a történéshez kapcsolódott,  hiszen ellentétben más műsorokkal, ahol általában az “alfahímek” kapnak vezető szerepet, A hídban az elméleti fizikában jártas Molnár Janka Sárát  választották meg.  

Ahogy Janka fogalmazott “A "sima" életemben alapvetően szinte mindig egy kedves, de vezető szerepben lévő ember vagyok, így utólag talán érthető, hogy ott is jelentkeztem, de kint teljesen más érzések, gondolatok voltak bennem, kész csoda, hogy egyáltalán fel mertem tenni a kezemet. Amikor a bemutatkozás során megláttam a többieket, főleg Verát és Zsuzsit azért inamba szállt a bátorság. Nem is a srácoktól féltem, srácokkal már sokszor dolgoztam együtt, hanem tőlük, Arra gondoltamhogy két ilyen erős személyiségnek tűnő nővel, vajon tudok-e bármit kezdeni. Amikor a többiek elkezdték feltenni a kezüket, akkor jöttem rá, hogyez az első "próbám". Ha máris megfutamodok, meg sem próbálok vezető lenni, irtó dühös leszek később magamra.”

Arra a kérdésre, hogy mit akart elérni vezetőként, mik voltak a céljai az első napokban, így reagált:

“Az egész életemben elsődleges célom, hogy mindig, minden körülmény között magamhoz és az elveimhez hű maradjak. Nekem ez ott, azt jelentette, hogy szerettem volna, ha a csapat gyorsan megtudja, hogy ők és a csapategység nekem mindennél fontosabb. Hogy bármi is történik majd, előttem a közös feladatunk és célunk, a hidunk megépítése fog lebegni, sosem fogom a saját érdekeimet sem titokban, sem nyíltan semmi elé helyezni, miután megválasztottak, nekem csak ők léteztek a fejemben. Szeretem a “szolgálva vezetés” kifejezést, pont ezt szerettem volna megvalósítani. Ezen felül szerettem volna, ha tudják, hogy egy vezető nem attól vezető, hogy mindig megmondja a tutit, hanem attól, hogy mindig tudja, hogy ki az, aki az adott kérdésre a legjobban ismeri a választ, és annak a személynek döntés előtt mindig kikéri a véleményét, mindegy, hogy ez főzés, mosogatás, vagy épp híd modul tervezés.”

Bár az elején nagy falatnak tűnt a feladat, és a kiesések után a csapat még több kérdéssel látott neki a munkának, a második napon már elkészült egy prototípust Tölgyesy Csaba tervei alapján, de végül ez nem marad fent , nem bírta el a négy embert, sőt igazából egyet sem. Ezt követően ismét váratlan feladat elé került a csapat: a műsorvezető kérésére, Jankának két társát kellett ismeretlen küldentésre nominálnia. A választása a két színészre, Noé Viktorra és Varga Ádámra esett.  Ekkor még senki nem tudhatta, hogy vajon két újabb játékostól kell megszabadulni, vagy épp valamiféle segítséget kapnak az építéshez. Ádám és Viktor az úszóházban szembesültek a játék első igazi dilemmájával: az egyéni vagy a csapat érdek számít igazán?! A csábító ajánlatról és döntésük hátteréről Ádám így fogalmazott:  

„Nagyon a játék elején kellett meghoznunk ezt a döntést, és én  tűpontosan  át akartam gondolni ennek a lehetséges következményeit. Ezért is hezitáltam.  De azt már a kiutazás előtt eldöntöttem, hogy nem fogok üres kézzel hazajönni, és úgy voltam vele, hogy ez egy lehetőség, hogy már az elején bebiztosítsak egy szemmel látható összeget.”

Viktor számára egyértelmű volt, hogy mit választ. Ádám vívódása kapcsán pedig szintén határozott véleménye volt:

„Ádám szerintem nem hezitált, csak moralizált. Nekem csak várnom kellett, míg dűlőre jut az érzéseivel. Meg kellett nyugtatnia magát, hogy amit teszünk az nem rossz, hiszen nem is volt az. Tervrajzra már nem volt szüksége a csapatnak, csak valamire, ami fenntartja a modulokat. Azokat pedig vittünk és így nekünk hála, a híd elkezdhetett épülni. Igazából csak felvettük érte a gázsit ott helyben. A felénk irányuló hálát pedig örömmel fogadtuk. Miért ne tettük volna? A státuszunk javult és mi játszani mentünk.”

Mikor meghozták a döntésüket, tudták, hogy ezt valahogy el is kell adni a többieknek, így kitaláltak egy fedősztorit. Ádám ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy „Viktorral mindketten színészek vagyunk, ebből adódóan mindkettőnknek van egy dramaturgiai érzéke. Kicsit úgy voltam vele, mintha ez Ocean’s Eleven szereplői lennénk, és most kéne kitalálnunk a tökéletes bankrablás receptjét. Nagyon fontosnak tartottam, hogy minden apró részletre ügyeljünk, és minden részletben megegyezzünk, ha esetleg keresztkérdést kapnánk a többiektől, arra is legyen válaszunk. A “védettség” is egy ilyen részlet volt,  hihető a történet szempontjából,  plusz ezzel elnyerjük a többiek megbecsülését.”

De a neheze csak azután jött, hogy  Ádám és Viktor megbeszélt minden részletet:  a történetet elő kellett adni a többieknek is. Viktor szerint: “Az ember kicsit minden élő fellépésen izgul, mert nem lehet hibázni, nem lehetsz hamis, hiszen azt hamar megérzi a közönség. Itt a csapat volt a közönség, és a magunk által írt sztorit adtuk elő Ádival. Izgalmas volt, ilyen értelemben izgultam is. De nem jobban, mint, amikor alsógatyában kell táncolni egy 70+-os kolléganővel 500 néző előtt.”

Miután a srácok “megszerezték” a térképet, Miki, Vera, Zsuzsi és Geri elmentek az úszó egységekért, amivel elindulhatott az igazi építés. De az idill nem sokáig tartott, hiszen láthatóannem mindenki hitte el teljesen Ádám és Viktor sztoriját...

A harmadik részre felgyorsultak az események, és kiéleződtek az ellentétek. Azonban mielőtt a feszültség vitába torkolhatott volna, egy újabb, ezúttal nem a műsorvezető által előidézett nehézséggel találta magát szembe a csapat: , Fekete Miki, a csapat legerősebb tagja és az építés látszólag nélkülözhetetlen szereplője váratlanul feladta a játékot.

“Az igazság az, hogy a dilemma, hogy menjek vagy maradjak, már a beköltözés előtt elindult bennem, abban a pillanatban, ahogy elhagytam a házam küszöbét. . A táborban ez egyre erősödött, mert folyamatosan a kisfiam sírása csengett a fülemben, aki nem értette miért megyek el. Úgy éreztem, mintha elhagytam volna őket. Miután hazatértem, meg is beszéltük, hogy addig nem vállalok ilyen hosszabb távollétet igénylő kihívásokat, ameddig a gyerek legalább 10 éves nem lesz. A családom maximálisan támogatta a döntésemet, és alig várták, hogy hazaérjek, főleg a kisfiam.”

Miki ugyanakkor hozzátette, hogy “a fentieket leszámítva viszont nagyon jó élmény volt, nyilván én más szemmel néztem a kész műsort, mint egy átlag néző. A sorozat nézése közben olyan volt, mintha újra ott lehetnék kicsit azon a gyönyörű helyen, és ez nagyszerű érzés. Eszembe jutott az is, amikor a térképet követveelmentünk megkeresni a rejtélyes segítséget, hogy mekkora öröm volt, amikor megtaláltuk az úszó elemeket és, és az is, hogy milyen nagyon  megküzdöttünk azzal, hogy visszajuttassuk a táborba. De megérte!”

A harmadik rész természetesen nem ad mindenre választ, és egy olyan cliffhengerrel zárul, ami előrevetíti, hogy a játék menete és a csapatdinamika drasztikusan megváltozik majd.

A híd című sorozat első három része már elérhető az HBO Maxon. A következő epizódok hetente, dupla résszel érkeznek augusztus 18-án és 25-én.